Balszerencsés vereség Kisvárdán
Az NB III-as labdarúgó-bajnokság 26. játéknapjának vasárnapi matiné mérkőzésén zsinórban a harmadik vereségünket szenvedtük el. A vendéglátó Kisvárda II úgy zsebelte be a három pontot, hogy kevés lehetőségéből egyet gólra tudott váltani, ezzel szemben mi pedig a kapu előtt nem találtuk fel magunkat.
Kisvárda Master Good II–Füzesgyarmati SK 1–0 (1–0)
NB III-as labdarúgó-mérkőzés. Kisvárda, 100 néző. Vezette: Tóth Tamás (Kövér Tamás, Vilmányi Simon).
Kisvárda II: Esteban – Stefan, Králik P., Rubus, Sikorszki – Ponomarenko, Szőr – Heles (Simon M., 62.), Nagy M. K. (Ésik, 90.), Honcsar (Bíró, 81.) – Himics (Osztrusko, 81.). Edző: Gerliczki Máté.
Füzesgyarmat: Fildan – Bódis, Raducu (Pohl, 46.), Vasziljevics, Pataki – Bartók (Virág, 76.), Achim S. – Szilágyi M. (Csukodi D., 86.), Kis Sz., Szabó B. – Popescu. Vezetőedző: Szabados Tamás. Szakmai koordinátor: Boros Tibor.
Gólszerző: Rubus (29.).
Kiállítva: Ponomarenko (53.), ill. Vasziljevics (69.).
Az első félidő első felében eseménytelen mezőnyjátékkal teltek a percek, említésre méltó momentumot csak egy-két lövésünk jelentett,illetve Pataki Zalán tört be a tizenhatoson belülre akit a hazai védő földre vitt, de a büntető elmaradt.Ilyen szituációkban korábban ellenünk mindig büntetőt ítéltek. A 29. percben gyakorlatilag az első lehetőségüket gólra váltották a hazaiak. Egy alapvonalról visszafejelt labdához nem fért hozzá Fildan mivel a hazaiak támadója meglökte felugrás közben, a védőtársa röviden szabadított fel, Rubus félfordulásból megküldött lövése pedig az ötösről laposan talált utat a hosszú sarokba, 1–0. Fölénybe került a várdai gárda, a 36. percben újra betalált a védők eltolódását kihasználva, a gólt azonban leshelyzet előzte meg.
Aktívabban kezdtük a második félidőt. Könnyített a dolgunkon, Ponomarenko már az 53. percben begyűjtötte a második sárga lapját. Az emberfór birtokában vissza is álltak a házigazdák.Egy baloldali beadásunknál a hazaiak védőjének tenyerén csattant a labda, ami jól látható és hallható is volt,kivéve a sípot nem hallottuk. Többet birtokoltuk a labdát, de azután Vasziljevics megtette a várdaiaknak azt a szívességet, hogy őt is kiállította az ítéleteivel inkább a szabolcsiakat segítő játékvezető. Tovább próbálkoztunk, de komoly veszélyt nem jelentettünk a várdai kapura, a végére pedig görcsösségbe csapott át az akarásunk.
Olyan mérkőzésen maradt zsinórban harmadszor pont nélkül csapatunk, ahol legalább az egyikre rászolgáltunk volna, csakhogy ehhez gólra is szükségünk lett volna.
Jó: Rubus, Sikorszki, Szőr, ill. Bódis, Szabó B.
Boros Tibor: – Szegény embert még az ág is húzza. Akár győzhettünk is volna, ehelyett ismét magunkat vertük meg.
