Zsebben vannak a kalkulált pontok

A várakozásoknak megfelelően, vasárnap mindhárom pontot itthon tartotta csapatunk, amely a bajnokság 8. fordulójában a Diósgyőri VTK tartalékjait győzte le, magabiztos játékkal. A sikerrel a 7. helyre lépünk előre, de a mezőny első felének tömörségét jelzi, hogy a második pozíciót elfoglaló ESMTK-val szemben mindössze 3 egység az elmaradásunk.

Füzesgyarmati SK–Diósgyőri VTK II. 2–0 (2–0)
NB III-as labdarúgó-mérkőzés. Füzesgyarmat, 280 néző. Vezette: Fekete Tibor (Kövér Tamás, Dobos Dávid).
Füzesgyarmat: Fildan – Vincze Á., Raducu, Nagy T., Achim – Toca, Villand (Szilágyi, 92.) – Lukács (Kinczel, 65.), Pölöskei (Kis Sz., 76.), Pataki Z. – Prasler. Szakmai koordinátor: Boros Tibor.
Diósgyőr: Pápai – Valkay, Orosz M., Géringer T., Farkas M. (Zsemlye, 83.) – Szűcs, Zsiga, Fenyőfalvi – Varga J. (Gréninger L., 73.), Erdősi (Mertse, 65.), Korbély. Vezetőedző: Vég Csongor.
Gólszerző: Pölöskei (6.), Villand (30.).

A klub vezetése a mérkőzés előtt köszöntötte a nyolcvanas évek elején harmadosztályba jutó csapat 17 tagját. A kezdőrúgást Hegyesi László végezte el, aki hosszú idő óta a felnőtt válogatott KIT-menedzsere, és oszlopos tagja volt a dicső helyi elődöknek.
Gyors találattal indítottuk a meccset: Pölöskei Péter egy közeli fejessel már a 6. percben bevette Pápai kapuját, 1–0. A folytatásban is többet kezdeményeztünk, túlnyomó többségben a diósgyőri térfélen folyt a játék. A passzív borsodiak előtt egyetlen kontralehetőség adódott a félidő közepén, de a kiugró játékosuk kapu mellé gurította a labdát. Nagy mezőnyfölényben játszottunk, komolyabb helyzetet azonban nem tudott kialakítani a vendégek sajátos sündisznóállása miatt. A 30. percben mégis növeltük az előnyt, miután Villand Róbert „lecsettent” lövése utat talált a kapu bal oldalába, 0–2. A félidőből hátralévő negyedórát is a DVTK tizenhatosa előterében töltötték a csapatok, de újabb találat már nem született.
A második játékrészt egy diósgyőri lehetőség vezette be, Fildan Calin azonban hárította a veszélyesnek tűnő kísérletet. A hazaiak kapu elé ívelt labdákkal próbálták érvényre juttatni a magassági fölényüket, de Pápai kapus ura volt a légtérnek. A cserék után szerkezetet váltottunk, uraltuk a saját térfelünket, a rögzített szituációkból pedig továbbra is sok veszélyt jelentettünk a borsodiak kapujára. A vendégek a meccs utolsó harmadában meddő mezőnyfölényt alakítottak ki, viszont Prasler mértani pontosságú fejese végleg pontot tehetett volna a meccsre, amennyiben a gólörömöt az asszisztens némi fáziskéséssel nem szakítja meg les címen.
Annyit adtak ki magukból a fiúk, amennyi a biztos győzelemhez kellett. Örömünkbe azonban üröm is vegyült, mivel Pölöskei Péter súlyosnak tűnő térdsérülést szenvedett.
Jó: Nagy T., Toca, Vincze Á., Pölöskei, Prasler, ill. Korbély, Géringer T., Fenyőfalvi.
Boros Tibor: – Annyi személyes megjegyzést tennék, hogy gyermekkorom inspirációját köszönhettem a most köszöntött játékosoknak. Azt az ígéretet tettem nekik, hogy egy nem túl látványos mérkőzésen, egy góllal győzni fogunk, de sokuk és a magunk örömére is, ezt sikerült túlteljesítenünk.
Vég Zsombor: – Gyorsan hátrányba kerültünk, pedig készültünk a nagy bedobásokra és a szögletekre. A második félidőben meddő mezőnyfölényben játszottunk helyenként, de nem tudtunk visszajönni a meccsbe. Megérdemelt hazai győzelem.

Kincses Gábor

Címlapon: Prasler Thomas ezúttal is nagyon hasznos tagja volt a csapatnak, még szemre szabályosnak tűnő gólt is fejelt. Nagy Marcell