„Popi” korai gólja három pontot ért

Csapatunk NB III-as korszakában még nem volt arra példa, hogy ilyen eredményes rajtot vegyen az idény elején, mint most tavasszal. A listavezető elmúlt heti legyőzése után újabb bravúros pontokat szereztek játékosaink, akik az évad második mérkőzésén a tabellán közvetlenül mögöttünk álló Balassagyarmat otthonában nyertek egy gyors „Popi-góllal”. Ezzel a sikerrel öt ponttal távolodtunk el a nógrádiaktól, és két egységgel közelítettünk az egyaránt döntetlent játszó éllovas duóhoz.

Balassagyarmati VSE–Füzesgyarmati SK 0–1 (0–1)
NB III-as labdarúgó-mérkőzés. Balassagyarmat, zárt kapuk mögött. Vezette: Kátai Gábor (Balla Levente, Elek Balázs).
Balassagyarmat: Iváncsics – Molnár T., Benkő-Bíró, Lami, Fejes – Király O., Gálfi, Nagy T., Kamarás – Tóth M., Szita (Tóth O., 74.). Vezetőedző: Nagy Tibor.
Füzesgyarmat: Fildan – Fildan – Achim S., Tóth O., Raducu, Pataki – Achim Á., Ramos – Karikás, Kis Sz. (Balogh G., 91.), Vajda (Cigan, 74.) – Popescu. Szakmai koordinátor: Boros Tibor. Vezetőedző: Csillag László.
Gólszerző: Popescu (1.).

Remekül kezdett csapatunk, hiszen  már az első lehetőségét gólra váltotta, miután egy jobb oldali partdobást Kis Szabolcs gurított a rövid kapufánál tisztán hagyott Popescu Robert elé, aki az ötösről bepörgette a játékszert, 0–1. Vezetésünk birtokában a kedvenc hadállást alkalmaztuk, visszaállva a saját térfelünkre, és gyors kontrákra alapozva a „sündisznóállásból”. A játék többnyire a mi térfelünkön folyt, de Fildan kapusnak csak elvétve kellett játékba avatkoznia, ezzel szemben a kósza ellenakciók több veszélyt hordoztak magukban. A 41. percben a hazai kapus nagy bravúrral a léc alól tolta ki Popescu fejesét, a labda a felső lécet is érintve vágódott szögletre.

Szünet után nagy vehemenciával kezdtek a nógrádiak, két nagy lehetőséget is elszalasztottak, de hamarjában rendeztük a sorainkat, azt követően már nehezebben jutottak el a tizenhatosig az Ipoly-partiak. Nem különösebben erőltettük az előrejátékot, de remekül levédtük a pálya védő harmadát. Ahogy fogyott az idő, úgy lettek egyre türelmetlenebbek és bátrabbak a hazaiak. Ezt kihasználva Vajda Roland idő előtt le is zárhatta volna a mérkőzést, amikor több védőn is sikerrel hámozta át magát a bal szélről betörve. Már csak a kapussal állt szemben, de jobbal a kapu fölé emelte a labdát. A végjátékban még egy utolsó rohamot indítottak a házigazdák, inkább pontrúgásokkal veszélyeztettek, bár leggyakrabban a kaput sem találták el, a hosszabbítás során pedig már „lenyeltük a labdát”.

Jó: Iváncsics, Benkő-Bíró, Nagy T., ill. Raducu, Achim Á., Kis Sz., Karikás, Popescu.

Nagy Tibor: – Direkt felhívtam a játékosok figyelmét arra, hogy ellenfelünk a góljainak döntő többségét rögzített szituációkból éri el, erre már az első percben ilyen gólt kaptunk. A mezőnyben jól játszottunk, a második félidő kimondottan tetszett.
Boros Tibor: – A mi szemszögünkből álomszerűen alakult a mérkőzés eleje. Alapvetően a null-nullára alapoztuk a játékunkat, de a gyors gól után sem változtattunk az elképzeléseinken. Kimondott célfutballal tudtunk eredményesek lenni, és ezáltal újabb bravúros pontokhoz jutottunk.

Kép: Időnként élő sövényt húztunk a tizenhatosunk vonala előtt. Fotó: Erdős Csaba