A szerencsésebb fél jutott tovább

Érdemtelenül búcsúzott a Magyar Kupától a csapatunk az NB II-es Tiszakécskével szemben. A 16 közé jutásért megvívott szerdai hazai mérkőzésen többet tettünk a sikerért, de a kapu előtt és a küldéssel nem volt szerencsénk.

Füzesgyarmati SK–Duna Aszfalt Tiszakécske VSE 0–1 (0–1)
Magyar Kupa labdarúgó-mérkőzés. Füzesgyarmat, 300 néző. Vezette: Nagy Norbert (Berettyán Péter, Horváth Róbert).
Füzesgyarmat: Ivicsevics – Nagy T. (Vincze Á., 46.), Raducu, Toca – Achim, Pataki – Kinczel (Pölöskei, 57.), Kis Sz., Villand, Székely – Lukács (Prasler, 76.). Szakmai koordinátor: Boros Tibor.
Tiszakécske: Helesfay – Benkó, Csáki, Ludánszki (Kardos dr., 82.), Sváb – Horváth A., Tölgyesi, Kocsis – Puskás, Batizi-Pócsi (Kalmár, 77.), Köböl (Juhász, 73.). Vezetőedző: Szabó István.
Gólszerző: Batizi-Pócsi (40.).

Motiváltnak tűnt mindkét csapat, csipkedték magukat a játékosok a decemberi napsütésben. A kapusok közül először Helesfay ismerkedett meg a labdával, aztán pedig Batizi-Pócsit szöktették két védő között, pontos lövését Ivicsevics Márk ártalmatlanította. A hálóőrünknek volt még egy szép védése, azután viszont a kécskeiek köszönhették meg Nagy Norbert játékvezetőnek azt, hogy kegyesen elnézett nekik egy kezezést a büntetőterületen belül. Ugyanennek a támadásnak a végén Kis Szabolcs lapos löketét tolta szögletre Helesfay. A 40. percben szinte a semmiből jött a látogatók vezető találata, amikor egy gyors passzos támadás végén Batizi-Pócsi 12 méterről helyezett Ivicsevics lába mellett a hosszú sarokba, 0–1. A gól után feljebb toltuk a játékunkat, és Achim Ádám révén egy 20 méteres, egészséges, lapos lövéssel veszélyeztettünk az utolsó percben, ami centikkel suhant el a kapufa mellett.
Szünet után is próbáltunk támadólag fellépni, de nem könnyített a fiúk dolgán, hogy a vendégek stabilak és szervezettek voltak hátul. Ennek ellenére az 54. percben egy nagyszerű helyzetfelismeréssel Székely Dávidnak sikerült lyukat találnia a falon. A jobb szélen lerázta védőjét, és már a kapus is verve volt, azonban egy visszafutó hátvéd a gólvonalról kikanalazta a labdát. A szórványos kécskei ellenakcióknak is megvolt a maguk veszélye, de egyértelműen mi voltunk kezdeményezőbben. A végjátékban több lehetőségünk volt arra, hogy kiharcoljuk a hosszabbítást, vagy akár fordíthassunk, hiszen beszorítottuk az NB II-es gárdát. A 89. percben Székely egyenlíthetett volna, de miután lefordult emberéről, a sarokra helyezett labdája a kapufáról pattant ki és a társak csak fáziskéséssel követték őt. A ráadásban még Toca Bogdan előtt adódott egy ordító lehetőség, ő viszont a kapu torkából mellé lőtt.
Mindent egybevetve a csapatunk teljesítményére nem lehet panasz. Helyzeteink alapján továbbjutást érdemeltünk volna, de Fortuna ezúttal a másik oldalon állt, és persze ki tudja mi lett volna, ha nem marad el a büntető.
Jó: Székely, Raducu, Toca, Pataki, Achim, ill. Helesfay, Kocsis, Ludánszki, Batizi-Pócsi.
Boros Tibor: – A mérkőzés előtt úgy gondoltam, hogy kicsi különbség azért van a vendégek javára. A végeredmény is erre utal, az első húsz perc is ezt támasztotta alá. Azután viszont folyamatosan vettük fel a vendégek ritmusát, és minimum partiban voltuk velük. A helyzetek alapján akár vezethettünk is volna, de balszerencsénkre ez nem így történt. Miután láttuk, hogy nincs minőségi különbség a két csapat között, a második félidőre már egyértelműen támadólag léptünk fel, több ordító lehetőségünk volt, de a kapu előtt elfogyott szerencsénk. Csalódott vagyok, hiszen nyerhető meccs csúszott ki a kezünkből!

Kép: A közönség jól szórakozhatott az évzáró mérkőzésen, bár bosszankodásra is akadt ok